Megvilágosodás

Hétfőn nekikezdtünk a Unix shell scriptelésnek. Bejött egy csóka, és nekiállt elölről a Unix-alapoknak, ráadásul olyan sebességgel, hogy nehéz volt nem bealudni rajta, úgyhogy inkább egész nap játszottunk. A PG-ben lezúztam Sztálingrádot, de Moszkvát nem sikerült elég hamar elfoglalnom, úgyhogy mehettem Harkov felé... Este az élménydús napot megünneplendő, beiktattunk egy szintpartit. Az adatbányászok első napjukat töltötték a városban, és sörrel megrakodva, jókedvűen érkeztek haza, úgyhogy ismét kényelmesen elhelyezkedtünk a lépcsőfordulóban, és az eddigi legnagyobb létszámban iszogattunk hajnali kettőig. Nem voltunk hangosabbak, mint máskor, de mióta kiköltözött szinte mindenki alólunk, mindig beraknak egy-két szállóvendéget az Aravaliba, és most először felmerészkedett kettő is, hogy vegyük már hallkabbra magunkat. Az első indus nagy rössel érkezett, de amikor meglátta, mennyi fehér ember néz vele farkasszemet, el is sompolygott. A második már bátrabb volt, hozott magával egy őrt is, de az őr biztonságosabbnak látta a lépcsőn megállni, hátha futni kell, úgyhogy ő is csak annyit ért el, hogy kikapcsoltuk a zenét. Az persze egyiket sem zavarta, hogy valamelyikük bekapcsolva felejtette az ébresztőóráját, és este órákon keresztül Lambadát, Jingle Bellst és hasonló örökzöldeket kellett hallgatni a folyosón.

Kedden csúnyán elaludtunk. Annyira, hogy ezúttal én keltem korábban, mint a Keve - reggel 9-kor. Délelőtt jött Ramszesz, a részlegünk vezetője, az a magashangú, pattogó beszédű bácsi, akiről még a blog elején talán ejtettem is pár szót. Két óra alatt sikerült kihúzni belőle, hogy nagyjából mik is a tervei velünk, addig csak fölé-, alá-, de leginkább mellébeszélt. Kiderült, hogy mi leszünk azok, akikhez majd az üzletfelek fordulhatnak, ha valami problémájuk van a rendszerükkel, vagy fejleszteni akarnak rajta. Mi kimegyünk hozzájuk, és lerendezzük a dolgot, vagy elkészítjük a terveket, és továbbpasszoljuk az indus rabszolgáknak megvalósításra. Miért nem lehetett rögtön az első héten ezzel kezdezni? Aznap már a tanítás tempója is gyorsult, csak Harkovot tudtam legyalázni, Moszkváig már nem sikerült eljutnom. Estére hullafáradt voltam a sok munkától, úgyhogy nem söröztem a Divvel. Helyette mostam, ettem valamennyit a rettenetesen rossz vacsorából, aztán cseteltem, meg aknakeresőztem a Verával. Kénytelen voltam már éjfélkor hazamenni, mert kicsit kevés volt az az egy adag instant tészta egész napra, úgyhogy felzabáltam minden maradékom. Aztán Kevével néztük a Betis-Liverpool BL-meccset, de ő már félidőben bealudt. Én akárhogy' néztem, nem sikerült rajta bealudnom, sőt, utána sem nagyon, úgyhogy szerda reggel igen "üdén" ébredtem...

Ma akkora ASS-ek (gy. k.: Advanced Shell Scripterek) lettünk, hogy már meg tudtunk írni egy for-ciklust is. Annyira lefoglalt a bash scriptek szépsége, hogy csak Moszkvát sikerült bevennem, de azt is túl lassan, úgyhogy holnap mehetek Normandiába partot védeni. Délután írtunk shell scriptből gyakorlati tesztet is, valahogy mindenki átment, aztán hazamentem. Mikor a Keve meg a T. Petivel mentünk kajálni, mesélték, hogy Haragvó Pál tanárbácsi beszélt Ramszeszszel este, és úgy néz ki, sikerül rövidíteni a tanterven, hogy aztán az utolsó héten Szummama szervezésében körbeutazhassuk Indiát. Mára Katinak sikerült leszerveznie a hétvégi utat is, úgyhogy péntek délután indulunk az Ajanta-barlangokhoz, és majd csak hétfő hajnalban érkezünk. Egy dolog hibádzik: a fizetésünknek még mindig csak a fele érkezett meg a számlánkra, pedig már rég elmúlt a munka törvénykönyve szerinti határidő...